A film az 1943-ban, Kubában
született disszidens kubai regényíró és költő, Reinaldo Arenas életét dolgozza
fel. Arenas vidéken, végtelen szegénységben, ám annál nagyobb szabadságban
töltött gyermekkora után Castro Kubájában felnőve íróként és homoszexuálisként a
cenzúra és az üldöztetés áldozatává vált. Arenast 14 évesen ragadta magával és
nevelte fel a forradalom. Húsz évesen jelent meg első regénye, ˝Celestino antes
del Alba˝ (˝Dalok a kútból˝) címmel, melyért Nemzeti Könyv-díjat kapott. Ez az
egyetlen könyve, melyet szülőhazájában kiadhatott. Nyolc másik regényét,
novelláit és verseit külföldön publikálta, Kubában műveit betiltották. Második,
˝El Mundo Alucinante˝ (˝Hallucinációk˝) című regényét cenzúrázták, majd sikerült
Franciaországba csempésznie, ahol 1969-ben a legjobb külföldi regény díját
nyerte. Arenas volt az egyetlen kubai író, aki még Kubában élve a forradalmi
kormány engedélye nélkül külföldön publikálta egy művét. Ettől kezdve
természetesen bujkálnia kellett saját hazájában. 1973-ban letartóztatták, műveit
elkobozták, s az El Morro börtönbe csukták, ahol két évet sikerült túlélnie nem
politikai foglyok, hanem közönséges bűnözők között úgy, hogy rabtársai
feleségeinek és kedveseinek szerelmes leveleket fogalmazott. 1980 májusában
Castro minden homoszexuális, szellemi fogyatékos illetve büntetett előéletű
személynek lehetővé tette, hogy elhagyja Kubát. Arenas 250 ezer kubaival együtt
ekkor hagyta el szülőhazáját. Arenast az Egyesült Államokban sem a Paradicsom
várta: azt a fajta szabadságot, amire vágyott, talán sehol sem találta volna
meg. Reinaldo Arenas 1990-ben halt meg New Yorkban. Három évvel később adták ki
memoárját (˝Mielőtt leszáll az éj˝), melyet a New York Times könyvkritikai
rovata az 1993-as év tíz legjobb könyve közé sorolt. Kéziratait a Princeton
Egyetem archívumában őrzik.
AJÁNLOM AZ OLDALT
